Hajónapló: RotorVilág III. rész: a Karib-tenger Magyarjai in English

     2005.12.16 - 2006.01.14                                   »»   2/3 oldal   »»

Ugrás oldalra:123

 
...folytatás az előző oldalról

10. nap, 2005.12.25. Vasárnap, Rodney Bay

Reggel bejelentkeztünk St. Luciára. A helyi előírások lehetővé teszik, hogyha 3 nap vagy annál kevesebb ideig akarunk az országban maradni, akkor bejelentkezéskor ki is lehet jelentkezni. Mi éltünk ezzel a lehetőséggel.
Éva tollából:
Egy egy órás öböl nézegetés után felszedtük a horgonyt és átmentünk a következő fehér homokos öbölbe, a Rodney Bay-be. Itt aztán tényleg minden adott a pihenéshez, homokos tengerpart, kikötői marina (azért jobb a kikötő előtt horgonyozni, mert így esély van a reggeli és esti tengervizes fürdőzésre is). Itt mi is a természet adta lehetoségeket használtuk ki és nagyon sokat fürödtünk a vízben.


Napi pozíció:
10:00 14-02.00N 60-59.00W log= 7067.7
.
St. Lucia, Rodney BayKIfut egy vitorlás a kikötőbőlHuhh...
... vitorlát bontanakNaplemente 1Naplemente 2


13. nap, 2005.12.28. Szerda, Martinique

Martinique északról Dominica, délről St. Lucia között helyezkedik el
Ismét nagymosás
Éva tollából:
Martinique szigete Franciaországhoz tartozik. Az előző szigetekhez képest az infrastruktúra jól kiépített a szigeten, a közlekedés a jobb oldalon van (a korábbi szigeteken mindenhol bal oldalon volt). A tengerpartok ugyan tükrözik a karibi térség életmódját és jellegzetességeit, ugyanakkor a városi életmód már európai stílusjegyet ölt.
Az emberek franciául beszélnek és nem ritka az olyan ember aki más nyelven nem is beszél. Ugyanakkor így is jól el lehet kommunikálni velük mert, ha látják hogy nem értünk valamit akkor még jobban elkezdik magyarázni amit akarnak és még kézzel lábbal mutogatnak is hozzá.
Egyenlőre a Marin Marinában kötöttünk ki, miután egy éjszakát már eltöltöttünk horgonyon a St. Anne öbölben.
A marinába érkezve először egy móló végére kötöttünk, ahol a szomszéd hajós család megjegyezte, hogy láttak minket Barbadoson. Géza elindult bejelentkezni, de ehelyett végül két rúd francia kennyérrel érkezett, elmondása alapján a kikötő parancsnokság még nem volt nyitva. Kis idő múlva Géza megint eltűnt, közben hozzám kopogtattak a hajón: itt nem maradhatunk. Megmagyaráztam nekik hogy a kapitány pont a kikötőparancsnokságra ment, és arra várunk, hogy helyet kapjunk a marinában.
Miután Géza visszajött, kiküldtek egy segítőt a marinából aki motorcsónakkal megmutatta, hogy hova tudunk állni a hajóval. Mooring-ra álltunk, úgy hogy a hajó orrát V alakban kötöttük két bójához, a hajó farát pedig a mólóhoz.
Közel 3 hónap után először kötött ki a Rotor olyan kikötoben, ahol van víz, villany!
A marinában rendbe tettük a hajót (takarítás, pakolás, alapos sós víz eltávolítás és csutakolás a fedélzeten, gázpalack cserék, stb.) és úgy terveztük Martinique szigetét kicsit körbejárjuk.


17. nap, 2006.01.01. Vasárnap, BUÉK!

Köszönjük az új évi jókivánságokat és mi is minden kedves olvasónak boldog új esztendőt kívánunk!.


19. nap, 2006.01.03. Kedd, Petit la Anne

Öblök sokasága
Éva tollából:
A következő megállónk a szigeten egy kis öböl St. Anne és Fort de France (az itteni főváros) között: Petit la Anne.
Az új esztendő bekövetkeztével nem mondhatnám, hogy az időjárás jól alakul. Jóllehet a levegő hőmérséklete 28 fok körül van, mégis nagyon borús az ég, sokat esik (még a kiteregetett ruhákat is többször újra eláztatta), és most még jó képeket sem lehet készíteni, mert a tenger is szürkének látszik.
De reméljük ez a sok felhő hamarosan elvonul és felhőmentesen élvezhetjük tovább a Karib csodálatos titkait, hiszen Martinique szigete az a sziget ahol a karibi térség legváltozatosabb virágai megtalálhatóak.
Utunk során elhajóztunk egy szikla sziget mellett amely oldalról egy kutya fejnek látszódott. Az angolok annak idején erre a szigetre is telepítettek hajós legénységet, és a szigetet kinevezték őfelsége elsüllyeszthetetlen hadihajójának. Úgy dolgoztak a szigeten, mintha hajón lennének és innen lőtték a francia hajókat azok közeledtével.
Miután lehorgonyoztunk a kis öbölben egy holland férfi kopogtatott a hajónk oldalán, és meghívott minket egy italra estére. O egy 45 lábas katamarán tulajdonosa a hajó neve: Zyanya, mint megtudtuk, azt jelenti: mindig.
Elbeszélgetve a holland párral - egy pohár ital mellett - megtudtuk, hogy 6 fős legénységgel keltek át az óceánon (akik már visszarepültek Hollandiába) és Tenerif-nél érte őket a hurrikán az indulásuk elott. Elmondásuk alapján nagy zűrzavar volt a kikötőben és ők úgy vészelték át a vihart, hogy nem a mólóhoz, hanem több levert hosszú póznához kötötték a hajót nagyon hosszú kötelekkel. Ehhez képest az óceán átkelést már piskótának érezték, és 5-10 csomós szélben sétahajóztak (az elmondottak alapján) a poharak sem rezzentek az asztalukon - persze ez nem egy tőkesúlyos hajó...


Napi pozíció:
13:00 14-27.00N 61-05.00W log= 7102.8
Ez a hajós sziklaLátjátok a kutyafejet?Érdekes, hogy egyik utikönyv sem ír a hasonlatról


20. nap, 2006.01.04. Szerda, Fort' De France

Petit L
Lámpadísz
Éva tollából:
Reggel korán keltünk és rotorkával beszáguldottunk az öböl menti kis városba. Egy kis templom fogadott minket a moló végében, és a kis városban elég sok turistával és fürdőzővel találkoztunk. Mivel a jó idő is megérkezett végre, a nyíló virágokat lencsevégre kaptuk, majd elmentünk búvárkodni a helyi szikla falhoz.
Az érdekes az volt a horgonyzó helyen, hogy a szél a part felől fújt, vele szemben egy erős áramlás jött, így Géza különös figyelemmel helyezte le a horgonyt. Érdekes volt, ahogy a hajó a széltől függetlenül össze-vissza forgott. A búvárkodáshoz kiúsztunk a sziklafalhoz, de visszafelé csak a part mentén tudtunk volna visszajutni a hajóhoz az áramlás miatt, ami pont szemből jött. De ezt nem volt alkalmunk kipróbálni, mert a holland pár is pont itt búvárkodott és amikor visszafelé indultak, lestoppoltuk a bocijukat - a bocira oldalról rákapaszkodva vontattak vissza a Rotorhoz. Nagyon kellett kapaszkodnom a gumi bocin, mert nagyon nyomták a gázt ahogy a boci kapaszkodott felfelé az áramlással szemben - nyeltem is egy deci sós vizet, de azért a búvár-vizisízés így is nagyon jó volt.
A búvárkodásról még annyit, hogyha hajóztok, figyeljetek rá, hogy a snorkelt és a szemüveget ne a fokhagymához helyezzétek, mert kellemetlen íze lesz tőle, ugyanis Gézának sikerült betenni a fokhagymás zsákok mellé. De legalább ebédre muszály volt valami fokhagymásat főzni, hamár fokhagyma mámorban snorkeleztünk.
Ebéd után áthajóztunk Fort de France-ba, amely már csak 8 mérföldre volt innen.


Napi pozíció:
13:00 14-35.00N 61-04.00W log= 7110.9
UtcarészletVirágokA közeli dombról
UtcarészletFort De FanceA kikötő elég szövevényes bejárata


21. nap, 2006.01.05. Csütörtök, Városnézés Fort' De Frace-ben

Utcarészlet
A város a tengerről
Éva tollából:
Egy kis város nézés Fort de France-ban lásd a képeket (hamarosan) és íme egy kis kommentár hozzá. Az öbölben egy nagy francia erőd emelkedik (Fort Saint-Louis). Sajnos belülről nem tudtuk megnézni, mert a városnézés alkalmával nem volt nyitva (még most is hivatalosan működő komplexum). Pont úgy jártunk, mint Máltán amikor felcaplattunk az erődhöz és kiderült, hogy katonailag elzárt terület. Itt azért a turisták előtt megnyitják egy részét, de jól kell tudni időzíteni, sajnos ez most nem így sikerült, mert 3 után értünk oda amikor már nem volt nyitva. Az erődöt egyébként 1640-ben kezdték építeni (XIII Lajos idején), de a jó része már további, későbbi felépítményekből áll.
A következő megáló a Szent Lajos Katedrális (1895-ben épült neo bizánci stílusban). A katedrálisba be is tudtunk pillantani. Ezután a neo klasszikus stílusú bírósági épület következett, melybe bár ne pillantottunk volna be, mert a belsejét teljesen kipakolták. Azonban van egy hatalmas park (La Savane) szobrokkal, pálmafákkal és bambuszokkal, ahol jót lehet sétálni. A park mellett egy bizánci stílusú épület hívja fel magára a figyelmet, ez pedig ki hinné, de a könyvtár. A városban egyébként szó szerint tobzódnak a kis boltok, csak az ember győzze megtalálni azt amit keres, mi például kb fél órán keresztül kerestünk egy péket és a sors iróniája, hogy pont ott volt az orrunk előtt a kikötő előtti utcában ahová utoljára sikerült betérnünk.
Az sem ritkaság, hogy kosarat fejükön hordó nők sietnek az utcákon, de láttam már férfit is ugyanígy kosarat vinni.


Napi pozíció:
19:00 14-02.00N 60-59.00W log= 7144.3
KözelebbrőlÉva és az erődTemplom
KönyvtárSzoborAz erőd a lemenő nap fényében
Ez a csatahajó egész éjszaka mellettünk zümmögött


22. nap, 2006.01.06. Péntek, Ismét St. Lucián

A tágas Rodney-öbölben mindenkinek jut hely
Éva tollából:
Visszavitorláztunk St Luciara, ugyanis 8-án innen indul a gépem Barbadosra, majd vissza a világ másik túlsó végébe.
Itt ismételten meglestük a tengeri halakat, itt még szebb volt mint az elozo helyen, mert tele volt korallokkal és színesebbnél színesebb halakkal.
Itt St. Lucia-n van egy úgy nevezett Nyúl-sziget, amely ma már megtévesztőleg nem sziget csak fésziget, ugyanis Rodney-öböl széllel szembeni védelme miatt feltöltötték a sziget és szárazföld közötti szakaszt. Ezt a szigetet meg lehet mászni és a tetején lévő romot megtekinteni. De az óvatlan turistának nem szabad megijednie, ha egy kalóz hajó ágyú dörrenésekkel megtámadja a romokat (korábbi erődöt), mert ez része az öbölhöz tartozó műsornak. Én azért meglepődtem amikor nagy durranásokat és porzó sziklát láttam mellettünk, jóllehet csak a hajóról szemléltem az eseméyeket.
Ezt most megesszük!Rotor horgonyon, mögötte a régi erődRodney Bay Marina
HalászokHalászkikötőKikötőrészlet
Nemzetközi csónak


23. nap, 2006.01.07. Szombat

Éva tollából:
Még az itteni bejelentkezésünkről és kijelentkezésemről nem is írtam. Mivel az előző nap nem volt nyitva a hivatal, csak ezen a napon tudott Géza kijelenteni a hajóról. Mint kiderült vízum kellett volna már a St. Luciára történő belépéshez is, de ezt a hivatal korábban ellazázta. A következő párbeszéd zajlott, a vámos azt mondta:
- Önöknek ide vízum kell.
- Tényleg?
- Igen.
- De nekünk nincs.
- Azt látom.
Ezt itt St. Lucian nem lehet elintézni, és ezzel ennyi is volt és beléptetett minket az országba. Meg kell, hogy mondjam tényleg nem zavartatta magát vele, de mi sem, és ezzel reméljük nem adódnak további problémák. Mivel Barbadosra Géza is elkisér, visszafelé lehet, hogy nem engedik be? Mi lesz akkor a Rotorral?
Én sajnos ezzel a nappal nyaralásom végére érkeztem, de egy dolgot Gézára hagyományoztam, amit még itt akartam csinálni, de sajnos már nem jutott rá idő. Azt találtam ki, hogy egy kókusz héjból faragni fogok valamit. A kókuszt be is szereztem megpucoltam már csak a héj van, amellyel most már csak Géza fog megküzdeni :-).

Üdv mindenkinek még egyszer, ezentúl már én is csak a neten fogom követni a Rotort. Sziasztok.


24. nap, 2006.01.08. Vasárnap, Ismét Barbadoson

Évát elkisértem Barbadosra, onnan indult tovább a repülogépe. St. Luciáról egy helyi légitársasággal repültünk. Eredetileg azt terveztem, hogy a távollétem idejére a Rotort beállítom a Rodney Bay marinába, ahova egyébként az ARC-s hajók is érkeztek, de aztán meggondoltam magam, és kint hagytam horgonyon az öbölben.
A helyi taxiszövetség kibulizta magának, hogy a repülőtérre helyi buszok ne mehessenek ki, így a tömegközlekedésről leszállva 20 percet kellett gyalogolnunk a repülőtér bejáratáig.
A repülőtéren, kilépéskor az bevándolási tiszt egyből kiszúrta, hogy nincs vízumunk, és mondta, hogy csak akkor fognak beengedni, ha lesz. Huha!
- Barbadoson, az angol konzulátuson el fogja tudni intézni.
- De én már holnap reggel jövök. Viszont itt a hajós bejelentkező papírom. Ezzel sem jöhetek vissza?
- Talán, de nem biztos, az ügyeletes immigrációs tiszttől függ.
Kicsit még vaciláltam, hogy egyáltalán elhagyjam-e az országot, de aztán arra gondoltam, legrosszabb esetben 1 nappal később repülök vissza.

 
Folytatás a következő oldalon...
Ugrás oldalra:123

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   2884823