| 2006.10.10 - 2006.12.05 »» 5/7 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról |
37. nap, 2006.11.15. , Szélkormány karbantartásMa a szélkormánnyal foglalkoztam. Venezuela óta kis szélben nem nagyon tudta az irányt tartani vele a hajó. Megállapítottam, hogy a fő tartótengelyen szorul a kormánylapát. Elég nehéz volt szétszedni, a végén csapágylehúzóval kellett a tengelyről a lapátot lehúznom.
A tengely csapágyazása egy kenőanyagmentes müanyag persely, valamilyen űrtechnikai anyag. Ide jutott be valahogy egy kis zsír, ami után magába vonzotta a port, sót, és így szorult meg a szélkormány.
Szépen kitisztítottam, felpolíroztam. Minden csavart szétszedtem, a TefGel nevű teflonos anyaggal bekentem, majd visszaszereltem. Ez azért kell, hogy a különbőző fémek között a tengervíz hatására ne induljon meg a galvanikus korrozió.
Késő délutánra végeztem.
Elég rövidek a napok, és felhős az ég. A napelemek nem nagyon töltenek. Előhalásztam a még soha nem használt kínai áramfejlesztőt, és 1 óra szerelés után sikerült beindítani. A fő problémát az okozta, hogy a kikapcsoló gomb, kikapcsolt állapotban van bekapcsolva a benzincsap pedig zárt állapotban van nyitva. Hmmmm....
Sokat nem tudtam használni, mert nagyon leterhelte a 60 amperes töltő és melegedett. Erre még ki kell valamit találni, mert egyre rosszabbul állunk energiával és a főmotort nem akarom töltésre használni. |
38. nap, 2006.11.16. , Generátor szerelésÉva tollából:
Ma nem sütött ki a Nap. Sajnos, ez a napelemeknek sem kedvez, a hűtőszekrény ezerrel szívja le az áramunkat és nincs utántöltés.
Géza ma is kiélte magát a szerelésben. Még korábban vett egy nagyon olcsó kínai motort, amit egy hetes otthoni szerelés után most megint szerelt pár órát, de végül is üzembe helyezte. Sajnos a sok szerelés után nehéz a maximumot kihozni belőle, 3 órás működés után a motor ismét túlmelegedett. A motor amúgy a hajó töltőjén keresztül pumpálja az áramot az akkumulátorokba.
Ma délután a Do It! is megérkezett a Spanish Water-hez. Ez alkalommal mi hívtuk meg Ruth-ot és Agnus-t egy vacsorára. |
39. nap, 2006.11.17. , Generátor szerelésÉva tollából:
Eljött az idő, hogy feltöltsük lemerült készletünket. Leginkább vizet, tejterméket és más friss árut kell beszereznünk, az út további folytatásához.
Mivel itt a Spanish Water-en rengeteg hajó horgonyzik, úszni, a szemközti strandra járunk ki Rotorkával. Itt találkoztunk a szomszéd hajó kapitányának feleségével, aki várta, hogy férje kinézzen a kabinjából és felvegye a délutáni fürdőzés után a bocijukkal. Mosolyogva mondta nekünk, hogy lehet, hogy egy kis időre itt felejtették. Mondtuk neki, hogy csatlakozzunk hozzánk, mi visszavisszük a hajójára.
Este egy tonhalas tésztára hívtuk meg Petrushka nevű hajó kapitányát és feleségét, akik egy kiváló francia borral érkeztek és sok érdekeset tudtunk meg az ő utazásukról is.
Vicc, amit a helyi újságban olvastunk: ha ki akarod próbálni, milyen vitorlázni, akkor állj be egy esőkabátban éjszakára a zuhany alá, és kezdj el 100 dollárosokat széttépni. Nos, szerintünk, ennyire nem vészes a helyzet :-)
A nagybevásárlás előtt megállapodtunk a helyi szupermarket vezetőjével 7% kedvezményben és öbölhöz szállításban.
A következő 1-2 hónapra kell feltöltenünk a hajót. A tervezett útvonalunkon: Colombia (és nem Columbia!), San Blas szigetek; legközelebb csak Panama-városban lesznek ismét normális árakon nagy választékkal rendelkező szupermarketek.
Még nem döntöttük el, hogy a vitorlázók által korábbi preferált off-shore útvonalat választjuk és messze elkerüljük Colombia partjait, vagy pedig az egyre gyakrabban választott part menti hajózás mellett döntünk. Bár Colombia a drogcsempészet melegágya, az amerikai és helyi parti őrség közös akcióinak eredményeként - állítólag - a partszakasz az egyik legbiztonságosabb és legjobban ellenőrzés alatt álló terület a Karib-tengeren.
Az időjárás is befolyásolja majd a döntésünket. A part mentén sekélyes a víz, ellenáramlások alakulhatnak ki. Erős szél és nagy hullámzás esetén veszélyes törőhullámzás lehet. A mostani időszakban még nem túl erős a passzát-szél, elvileg normális körülmények várhatók. Körülöttünk érezni a feszültséget a többi hajóson, az a szakasz benne van az 5 legnehezebb passage-ban (persze nem ilyenkor, hanem januártól-márciusig, amikor a passzát szelek sokszoros erővel fújnak). |
40. nap, 2006.11.18. , Víz, kenyér, yoghurtVíztartályunkból elfogyott a víz! A kikötőben leledzik egy port rotban szenvedő vitorlázó (aki nem tudná mi az, keresse meg St. Martinnál). De tényleg! Minden tünet teljesen ráillik. 3 boci a hajó mögött, mindenféle kütyü a fedélzeten, aminek semmi köze a vitorlázáshoz, a horgonyláncát sűrű moszat borítja.
Ráadásul 75 dollár/hét áron Wifi Internetet szolgáltat a környező hajóknak és van egy kis vizijárműve, amivel vizet és fagyit árul. A Wifit drágának találtuk, főleg, hogy már felfedeztünk egy helyet, ahol ingyen tudunk netezni, de a víz jól hangzott, az ár is elfogadható volt. A bökennő, hogy nem müködik a kishajó motorja. Talán jővő héten...
Így hát teleraktam Rotorkát 5 literes vízespalackokkal és elkezdtem vízet hordani a tartályba. Egy fordulóval 100 liter tudok hozni, a tartály 470 literes. Elég messze van a csap, 50 perc egy menet.
Közben beugrott Ruth Do It-ról, hozott élő yoghurtot. Ha minden jól megy, minden reggel lesz friss yoghurtunk! Csak vigyázni kell, mert vitorlázás közben néha tengeri beteg lesz, és olyankor furcsán viselkedik. Éva: és lehet belőle sajtot is készíteni.
Pár napja kisérleteztünk serpenyőben sütött kenyérrel is, nem túl sok eredménnyel. Sikerült gyilkos frizzbit gyártanunk, majd csöpögő piskótát. Most Ruth-ot befogtuk, és az ő változatát megcsináltattuk vele a Rotor konyhájában. Hamarosan lesz egy külön oldal a hajórecepteknek, ott keressétek majd. Annyit elárulhatok, hogy 15 perc elkészíteni, serpenyőben sül és nagyon finom. Hmmm.... Minden reggel friss kenyér friss yoghurttal! Kellemes lesz a következő óceán átkelés. |
41. nap, 2006.11.19. , Vasárnap!Reggel Do It!-nál vendégeskedtünk, CD-ket, pilot könyveket és információkat cserélgettünk.
Délután a közeli Caracas-öbölbe kirándultunk snorkelezni. A turistákat is ide hordják, a halakat egy túraszervező beeteti. Fantasztikus volt. A hatalamas és színes halak folyamatosan körülöttünk úszkáltak. Láttunk nagyobb méretű trombita halat, karácsonyfa korállt is és egy tengeri teknőst a vízfenéken meglapulva.
Este a Petrushka nevű hajó kapitánya hívott meg minket egy vacsorára. Úgy tűnik az útvonaluk Panamáig hasonló a miénkhez, de onnan ők Chilléig le akarnak menni.
Este aztán halottuk a szomorú híreket, hogy a parti őrség elütött egy snorkelezőt a nap folyamán, aki belehalt a sérülésekbe... |
42. nap, 2006.11.20. , SzélviharMa végre hétfő, itt az ideje, hogy elintézzük az indulás előtti teendőket. A mai napi nehezítés: szélvihar. Sajnos elfogyott a keverék üzemanyagom, úgyhogy nem tudtam a motort használni a bocin, maradt az evezés. Így sikerült a reggeli bevásárló-buszt ismét lekésni. 2 stopp+1 helyi járattal utolértem őket, és még maradt 10 percem a vásárlásra is.
Eleveztem a töltőállomásra, ami Spanish Water túlsó felén van. A széllel és a hullámzással szemben közel 1 óráig tartott. Zárva! Phühhhh.... Visszafele kértem Agnustól (Do It!) kölcsön egy kis nyálat, mert ma még sokat kell mozognunk a csónakkal.
Ismét furodultam párat, vízet hordtam a tartályba.
Délután találkoztunk egy magyar vitorlázóval. 45-ben hagyta el magyarországot, már nem nagyon beszél magyarul, de nagyon örültünk egymásnak. |
43. nap, 2006.11.21. , KijelentkezésReggel stoppal és busszal bejutottunk a fővárosba, WillemStadtba. A kijelentkezés hamar ment. Indulás holnap délután.
Éva tollából:
A városban odajött hozzánk egy ember két iguánával és mondta, hogy 5 dollárért lefényképezhetjük magunkat vele. Mi sajnáltuk a két állatot, nagyon kimerültnek tűntek és visszautasítottuk az ajánlatot. Most képzeljetek el rólunk egy képet két igánával egy a fejünkön, a másik a vállunkon, és ezt a képet tölthetnénk fel a netre. Azt gondoljuk ezek az állatok a valódi környezetükben sokkal jobban néznek ki ennél.
Willemstadtban egyébként akartam egy könyvet venni magamnak az itteni halakról, mert sajnálom, hogy amikor snorkelezünk nem ismerünk fel minden halat. Sajnos nemhogy könyvet, könyvesboltot sem találtunk, az egyik helyi árus szerint a város központban egyáltalán nincsenek könyvesboltok.
Egy új élményben volt részünk, mert a kijelentkezéskor fennragadtunk egy pár percre az Emma hídon és a híd velünk lengedezett el amikor elengedett egy katamáránt. Ezt a katamaránt később a Spanish Water csatornában láttuk megint. |
44. nap, 2006.11.22. , Port Rot?Egész nap az induláshoz készültünk. Hordtam a vízet, elraktam a generátort, szortíroztam a szerzeményeket. A teendő lista végére csak késő estére jutottunk, úgyhogy ma mégsem indultunk el.
- Mágneses az iszap - kommentálta döntésünk Agnus.
Éva tollából:
Azt hiszem ez az amit Géza kikötői bomlásnak hív.
Már ma este 5-kor el akartunk indulni, de még eszünkbe jutott, hogy a víztartályt fel kell tölteni, mert hiába várunk a srácra, aki motoros hajóval tölt, akkora a várakozó listája, hogy mi ma már nem férünk bele. Így Géza, pár fordulóval megtöltötte a tankot a marinából. Még egyszer meg akartunk mártózni Caracas Bay-ben és a helyi Rotit (Roti kenyér megtöltve curry-s csirkével és salátával) is ki akartuk próbálni. Ruth-tól és Agnus-tól is elbúcsúztunk délután, este pedig újra együtt buliztunk velük persze a Spanish Water csatornában. Még délután tettünk vettünk a hátsó kabinban amikor elkezdett sötétedni. Megjegyzem, tudjuk, hol van a legjobb Wifi-ző hely a kikötőben, és Rotorka nemcsak az evezős, hanem a motoros üzemmódra is fel van készítve. (Persze amikor evezünk mindenki rajtunk szórakozik, mert az itt nem szokás, az egyik helyi hajós még énekelt is nekünk hozzá.)
Ugye hasonlóak a tünetek a kikötői bomláshoz?
A parti a következő képpen történt: Géza elment elvinni a szemetet a marinába. Pár perc múlva Agnus (Do It kapitánya) és Sim (Alianna kapitánya)érkeztek a Rotorhoz és mondták, hogy kapjam össze magam, mert már csak én hiányzok a bulihoz. Hú-ha gondoltam, milyen buli. Amikor odaértünk az Alianna-hoz láttam, hogy a szemét elakadt a Rotorkával az Alianna-nál, Géza pedig fenn iszogat Ruth-tal és Rosie-val. Így végül együtt ünnepeltük a HOLNAPI indulásunkat.
Este egészen sötétben még felszedtük Rotorkát a fedélzetre, nem semmi illata volt, hasonlított a bomláshoz, de egy kis tiszta víz csodákat művelt vele. Az volt az érdekes, hogy amikor a kötelek hozzáértek az aljához, a fluoreszkáló csoda lények szinte rikítóan zölden világítottak rajta. Ez csodás látvány volt. |
45. nap, 2006.11.23. Éva tollából:
A hajnali fénnyel indultunk el Spanish Waterből. Nem volt túl erős szél, ezzel jutottunk el a sziget északi csücskébe, Santa Kruz öblébe. Ez az öböl fantasztikus snorkelezési és fürdőzési lehetőséget kínál, ha a szél nem keveri fel a hullámokkal a talaj homokot. A part homokos, az öböl kétoldalán pedig falszerűen emelkednek a sziklák. Az öböl bejáratánál egy vészjósló, zacskóból kivágott csontváz áll, de talán inkább egy kicsit vicces volt mintsem vészjósló. Az öbölben az egyedüli horgonyzók voltunk, látszik, hogy még nincs szezon (majd decembertől biztos más lesz).. |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
