Hajónapló: RV5 I. Venezuelábol Colombiaba in English

     2006.10.10 - 2006.12.05                                   »»   2/7 oldal   »»

Ugrás oldalra:1234567

 
...folytatás az előző oldalról

10. nap, 2006.10.19. Csütörtök, Ciunad Bolivar

Itt tapasztaltuk eloszor, hogy takaritjak az utcakat. Legalabb is a kozpontban, ahol szepek az epuletek es van egy nagyon szep katedralis reggel nagy erokkel takaritottak - es volt is eredmenye. Persze par utcaval arrebb nem csalodtunk a venezuelaiakban. Gyonyoru az orszaguk, de mindent megtesznek azert, hogy egy nagy szemetbanyava tegyek es ezzel egyutt eljenek.
Az egyik helyi utazasi irodaban befizettunk egy 3 napos turara. Az Angel Falls bent van az esoerdo melyen, nem lehet uton megkozeliteni..

A katedrálisAz Orinoco partján


11. nap, 2006.10.20. Péntek, Canaima

A levegőből
Reggel fel 8-ra kellett az utazasi irodahoz mennunk. Elotte meg rumot probaltunk vasarolni - kizarolag egeszsegugyi celzattal, gyomorfertotlenito gyanant. Mivel a kovetkezo napokban indian vezetoink kosztjan fogunk elni, nem tudtuk, mire szamithatunk. Ez a feladat ebben a kora reggeli idopontban lehetetlen volt. Alkoholos italt itt csak specialis likorboltban arulnak es azoknak nem szokasa ilyen koran kinyitni.
Az utazasi irodaban megismertuk 2 tarsunkat, Greget es Jaredet. Egy pillanatra meg kanyarodjunk vissza a turistakhoz errefele. Szoval ez Venezuela egyik turista kozpontja. Hat... nem sok turista mozog errefele sem. Turat a vizeseshez akkor szoktak inditani, ha legalabb 6 ember jelentkezik - gyakran nem jon ossze.
Ma mar vagyunk 4-en, talan mas irodatol is jonnek majd. Gyors reggelit kaptunk, majd egy gyujtotaxival kivittek minket a repterre. A biztonsagi ellenorzes erdekes volt, atmentunk a femdetektoron, sipolt max jellel (persze, tele vagyunk femekkel, konzervvel, bicskaval...) - a biztonsagi meg kedvesen mosolygott: nem baj, menjunk csak tovabb.
A kovetkezo ellenorzes az egeszsegugyi pult volt, ahol ingyen kerhettunk oltast sargalaz, kanyaro es rubeola ellen (nekunk ez mar mind meg volt, ugyhogy kihagytuk).
A repulo egy kis egymotoros gep volt, masfel ora repules utan landoltunk Canaima repteren. Ez egy kis indian falu az esoerdo szelen. A helyi oslakos indianok a foldmuvelessel felhagytak, helyette a turistakat hordjak motorizalt kenuikon a kozeli gyonyoru helyekre.
Az indianok finom ebeddel vartak minket, mi kozben surun fertotlenitettunk a helyben vasarolt rummal. Kozben erkezett 3 francia srac es 1 olasz-osztrak par, ugyhogy mar nem volt akadalya az indulasnak.
A csomagjaink szemeteszsakokba rendeztuk, majd tutajra szalltunk. A falu egy fantasztikus vizeses mellett helyezkedik el. A tutajjal athajoztunk a vizesesekhez, vegigmentuk mellettuk, mogottuk, fantasztikus volt!
A folyo vizeses feletti szakaszan atszalltunk egy masik tutajba (cuccaink addigra oda kerultek), es elindultunk a folyon felfele. Keso estere zuhogo esoben, borig azva ertunk el az also taborhelyig. Egy fedel alatt, fuggoagyakban toltottuk az ejszakat. Se aram, se TV, se semmi nem zavarta a nyugalmunkat. A helyi kiserok isteni gyertyafenyes vacsorat varazsoltak elenk, csak ejszaka faztunk nagyon.
Nagyon erdekes tarsasag jott ossze:
Jared amerikai tiszteletes imadja az online pokert es a snowboardot. Venezuelaban gyerekeknek hittant tanit sajat koltsegen. Greg frssen vegzett filozofia tanar. 3 francia srac honapok ota uton vannak, celjuk Amerika vegigbuszozasa eszakrol delre. Quebeckbol indultak, a Chile aljaig szeretnenek lejutni. Az olasz-osztrak par nyaron Svajcban sajtot keszit, aztan fel evig nyaralnak.


12. nap, 2006.10.21. Szombat, Angel-falls

A tegnap délutáni esőzések hatására éjszaka nagyon lehűlt az idő. Fáztunk! Nem túl kényelmes függőágyban aludni.
Reggel folytattuk motoros kenunkkal az utat a folyón felfele. A víz színe vöröses volt, vasoxidban dús. Nagyon izgalmas volt, rengeteg zugón, sellős folyószakaszon haladtunk keresztül. A fejünk felett a konoto (indián nyelven) madár rakta fészkeit, amelyet sárból tapasztott össze. Kora délelőtt értünk a felső táborba. Elgémberedett tagjainkat mindjárt meg is mozgathattuk, elindultunk az esőerdőn keresztül az Angyal-vízeséshez. Rengeteg hatalmas hangyát, pókot, hernyót láttunk. Az esőerdőben gyönyörű gombákat (piros, sárga, narancs), pillangókat (élénk kék, zöld, sárga) és virágokat láttunk. Az egyik virág belseje ragadós volt, melyben megtapadtak a helyi rovarok, majd gondolom meg is emésztődtek.
Másfél óra felmenet után értünk a kilátó ponthoz, majd nemsokkal arrébb a vízesés egyik gyüjtőmedencéjében meg is fürödtünk.
Igaz, hogy a vízesés a világ legmagasabb vízesés, vízhozama azonban – hogy is fogalmazzak – csekély.
Indián kisérőink finom ebédet és vacsorát készítettek a tűzön (elektromosság, egyéb extra itt sem volt), majd fáradtan estünk bele függőágyainkba..

Az ebédAngel Falls


13. nap, 2006.10.22. Vasárnap, Visszatérés

Hajnalban indultunk vissza az alaptáborba, ahol reggelit kaptunk. Találkoztunk a felfele tartó csoporttal. Kicsi a világ, több magyar volt a csoportban! Egy barátjuk Venezuelában házasodott, az ő esküvőjére jöttek.
Lefele jóval tempósabban haladtunk vissza az indulási helyre, ahol már várt a repülő. Kora délután már Ciunad Bolivar repterén voltunk.
Az éjszakai busszal indultunk vissza Cumanába..


14. nap, 2006.10.23. Hétfő, Vissza a munkába

A kis kikapcsolódás után ismét a dolgos hétköznapok következtek. Reggel felmértem az algagátló készleteket – a hajón leledzett 4 liter magyar algagátlót. Ez elég lesz bal oldalra, akkor jobbra kell csak helyit vásárolni. Vicces lesz, jobb oldalt magyar türkiszkék, bal oldalt venezuelai pirosra tervezem…
A vízvonalat 15 centivel feljebb ragasztottam, közel ennyivel ül mélyebben a hajó, amióta megpakoltam és úton vagyok. Egy oldalt mindjárt le is kentem.
Délután felkerestük a helyi nagy szupermarketet. Egy közepes méretű otthoni közértet kell elképzelni, de azért a konkurenciához képest nagy a választék. Az árak azonban nem olyan olcsók, ahogy vártuk. 1-2 dolog nagyon megéri, de sok minden otthoni árakon kapható. Teli hátizsákokkal és bevásárló szatyrokkal tértünk vissza a hajóhoz.
A helyi-pénzünk, a Bolivárunk elfogyott, a kikötőben tudunk kedvező árfolyamon váltatni egy félig helyi vitorlástárstól, holnapra igért újabb pénzmagot.


15. nap, 2006.10.24. Kedd

Hajnalban még elviselhető a hőmérséklet, ekkor algagátlózom. Érdekesek a helyi munkások. Ha valaki dolgozik a közelükben (mert ők általában beszélgetnek, ebéd-szünetet tartanak vagy sétálnak), akkor odamennek megnézni, és – nem túlzás – egy méterről bámulják az embert. Előszőr azt hittem, engem provokálnak, de aztán láttam, hogy a szomszédos hajósok is így jártak. Előszőr zavaró volt, de most már megszokatam, hogy 10-en bámulnak, ha kenem az algagátlót. Amúgy kedvesen, biztatólag mosolyognak…
A kikötőbe egyben egy hajójavító üzem is, hangos csengő jelzi a munkaidő elejét, végét, ebédszünetet. Ez egyébként egész Venezuelára jellemző.
Délután megérkezett a helyi pénzünk, pár óra múlva már a helyi algagátlót szorongattam visszafelé a buszon.


16. nap, 2006.10.25. Szerda

Egy kolasflakon kidurrant
A hajnali algagátlózás megkezdtük a kötélzet és a vitorlázat felszerelését. Pár hónapja úgy hagytam itt a hajót, hogy minden mozdíthatót elraktam. Így csináltunk magunknak mostanra 2-3 napos munkát.
Mindkét árbócról levettem a felhúzó köteleket, csak 1-1 kötelet hagytam. Ezen a köteleken másztam fel 12 figyelő szempár (helyi munkások) előtt.
Felkerültek a vitorlák, preventerek stb.
December 2-án lesznek választások Venezuelában. Mindenütt a jelenlegi elnököt, Chavezt propagandálják. Érdekes a feliratok, pld: A bátor ember Chaverzre szavaz! Az ország megosztott, fele Chavezt szeretné, másik fele szeretné, ha távozna. Helyiekkel beszélgetve megtudtuk, hogy valószínűleg Chavez választási vereség esetén sem állna félre, mint ahogy nem tette meg ezt korábban sem – akkor választási csalásra hivatkozott.


17. nap, 2006.10.26. Csütörtök

Hajnalban felkerült a jobb oldalra a venezuelai piros algagátló.
Előkerültek a titkos rekeszekből az értékes műszerek, EPIRB bója stb. Összeállítottuk a navigációs asztalt. Egyik leghasznosabb szerszámom Éva mini keze. Hihetetlen, hova befér. Mikor a számítógépet, műszereket indítottam, kicsit olyan érzésem volt, mint amikor egy sci-fi filmben hibernálás, évtizedes várakozás után előszőr indulnak újra a gépek…
A hajót ellenőrizve problémára akadtam, a kipufogó kivezetésénél szivárgásnyomok… Alapos vizsgálat után kiderült a hiba, a kivezető cső korrodált, kilyukadt. Rozsdamentes acélcső. Bármilyen meglepő, ezek jellemzője a korrozió, főleg tengervízben. Na ez most betett nekem, a kikötő hajósboltjában még csak hasonló alkatrész sem kapható. Holnapi programunk a városban valamit keresni, legrosszabb esetben írány Puerto La Cruz, ott talán nagyobb a választék.


18. nap, 2006.10.27. Péntek

A korrodalt cso
A szokásos hajnali algagátlózás után reggel nyakamba vettem a várost. Hosszas keresgélés után egy rozsdamentes kivezetőt találtam. Bronznak jobban örültem volna, de pár évig ez is megteszi.
Éppen a hajó mellett matattam, amikor Éva mosolyogva kérdezte, gond-e hogy az EPIRB bóján a kapcsolót felemelte és pittyent egyett? (EPIRB – Emergency Position Indicator Rescue Beacon – műholdas poziciót jelző vészjelző bója) A bóján van egy aktiváló kapcsoló. Értelemszerűen alapállás a kikapcsolt állapot. Az első lépcső a tesztüzem, ekkor jelzi, hogy jó az akkumulátor, müködik a villanófénye. A kapcsoló következő állása a bekapcsolt állapot, ekkor aktiválódik a beépített GPS és a bója leadja a vészjeleket a Föld körüli poláris pályán keringő COSPAS-SARSAT müholdak egyikének. A műhold eltárolja a hajó azonosítóját, pozicióját, és amikor a pár óra múlva a vezérlő állomás fölé ér, lesugározza a földi felkutatási- és mentési központnak. Onnan a vészjelzés helye szerinti illetékes parti őrséget riasszák. A folyamat hosszából következik, hogy egy EPIRB riasztás után kb. 24 óra telik el, mire megkezdődik a mentés.
Amúgy a bója leírása szerint 5x lehet letesztelni. Utána szervizbe kell vinni. Ez volt a 3. teszt…
Este a munkások szoros gyűrűjében egy 50 mm-es lyukat fúrtam a hajótestre. Hűűű. Elég rossz érzés az embernek a hajó aljába lyukat fúrni. A régi kipufogó lyuk nagyon mélyen volt, megszűntettem, belamínáltam.
Éjszakai program – barbeque és a helyi patkányok meglesése. Elkélne ide 4-5 macska, mint ahogy a horvát punati kikötőben is 20-25 macska vigyázott a patkánymentességre. Nem szeretnénk mi is patkánylakká (és csótánylakká – mert abból is van itt bőven – ja kérem, a trópusokon vagyunk) válni, így mindent azonnal elmosunk, tisztán tartunk. A hajóba gyümölcsök csak fertőtlenítő mosás után kerülhetnek be. Minden papírtól (kedvelt csótánykeltető) még a hajó előtt megszabadulunk. Nagyon gyanúsak a ragasztott cimkék, ezek szélén többszőr fedeztünk már fel csótánypetéket. Eltávolítjuk őket, méreggel lepermetezzük.
Arra az esetre, ha mégis megferdőződnénk, több helyre csótánymérget helyeztünk el.

 
Folytatás a következő oldalon...
Ugrás oldalra:1234567

 
Látogatók ezen az oldalon 2009.04.13. óta:   2820626