| 2006.01.14 - 2006.02.06 »» 3/4 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról | . |
18. nap, 2006.01.31. , Ismét a Karát-szigetenReggel Antigua-ra indultunk volna, de teljes szélcsend volt, ezért a motort kimélendő maradtunk Guadeloupe-on, és a mág megismert korallsziget, az Ilet Carat mellé horgonyoztunk. A napot pihenéssel, fürdéssel, búvárkodással töltöttük. Megtísztítottam a hajó propellerét is. Már nagyon ráfért. Motorozáskor érezhetően nem hajtott eléggé, tele volt csigákkal. Képzelem mit érezhettek, amikor a csavartengely nagy fordulattal pörgött!
A szél persze délelőtt beindult, és egész nap erősen fújt. Milyen jót vitorlázthattunk volna!. |
19. nap, 2006.02.01. , Áthajózás AntiguáraHajnalban indultunk Antiguá-ra. Kezdetben szécsendben motoroztunk. Aztán jött egy kis szellő, másfél órát genakkerrel haladtunk. Ez volt az első alkalom, hogy tartósan használtam ezt a hatalmas vitorlát! A szél erősödött, a genakker lekerült és teljes vitorlázatot bontva kellemes tempóban estére Antiguára értünk.
Éppen lehorgonyoztunk English-harbour-ban, mire besötétedett. Már csak holnap fogunk tudni bejelentkezni.
Napi pozíciók:
10:00 17-00.10N 61-45.19W log= 7357.7
13:00 17-00.09N 61-45.19W log= 7357.7
|
20. nap, 2006.02.02. , English HarbourTegnap viszonylag a kikötő szélén, szinte a bejárat közepén tudtunk csak lehorgonyzni. Reggel egy nagy vitorláshajó elment a kikötő közepéről, gyorsan átálltunk a helyére. Összeraktuk Rotorkát, és kieveztünk a Nelson Dockyardra.
Mintha Disney-landbe érkeztünk volna. Az 1725 és 1746 között épületeket eredeti állapotukra helyreállították. Az ódon épületekben kapott helyett egy múzeum, a kikötőkapitányság, de az Internet kávézó is. A régi vitorlakészítő-műhelyben ma is vitorlákat készítenek, javítanak, a régi pékség is korhő környezetben árulja portékát.
A határőrség és a kikötői hatóság karibi stílusban, de kicsit flegmábban fogadott. Fizettünk 75 karibi dollárt (1 usa $ = 2.65 karibi $), ezért cserébe max. 1 hónapig maradhatunk. Kaptunk hajózási engedélyt a közeli, alig látogatott Barbuda szigetre is, ez lesz majd a következő uticélunk.
Hajónk az English-harbour előtti öbölben, a Freeman-bay-ben horgonyzott. Az English-harbour a környék egyik legjobban védett kikötője. Hurrikán esetén is ide menekülnek a hajók, a statisztikák alapján ide nem szeretnek a hurrikánok jönni.
Gyalog indultunk a környéket felfedezni. Ismerkedtünk a helyi élelemkinálattal is. Az árak a többi drága szigetnél is magasabbak, 1-2 példa: 1.5 liter ivóvíz = 4$, 1 kg kenyér 5$, 1 kg banán 12$...huhhh. Hajónk tartálya is kezd szomjas lenni, de a töltőállomáson feltüntetett 0.7$/1 gallon (kb. 4 liter) ár inkább spórolásra intett. Eszembe jutott Pancho Dominikáról, mikor arról mesélt, hogy Antiguára tőlük szállítják tartályhajón az ivóvizet...
Ebédre a helyi iskola előtt kétes kinézetű ételkimérőben vettünk rizses húst, babot. Reméltük, hogy túléljük, és szerencsénkre nem is lett belőle később gond.
Este találkoztam Peterrel, ő parkolt mellettem a Kanári-szigeteken közel 1 hónapig. Nagyon örültünk egymásnak, vacsorára át jött hozzánk élettársával.
Harmadik szomszédunk, egy amerikai-skót, Las Palmas részeg tengerésze csúfos véget ért - mesélte Péter. Az Epsilon hurrikán közeledtekor a baráti tanácsok ellenére (részegen) elindult, hajóját a vihar a partra sodorta és darabokra tőrte. Neki szerencsére nem lett semmi baja. A hatóságok elfelejtették elvenni az útlevelét, ezért hamar meglépett, nem akarta kifizetni a hajó maradványainak eltakarítását kanári-szigetek egyik szép strandjáról. Az alkohol még 1x megtréfálta, 1 nappal a gépe indulása után ért ki a reptérre. Másnap, újabb jeggyel repült el Amerikába. Szegény! | . |
21. nap, 2006.02.03. , St. JohnReggel busszal bementünk a fővárosba, St. Johnba. A nagy cruise-hajókat fogadó molót és környékét leszámítva nagyon helyi volt a város, rengeteg bolttal, árusokkal, forgataggal, dugóval.
Délután elbuszoztunk a két legszebb déli strandokhoz, Darkwood-beach-hez és Carlislie-bayhez. Kicsit csalódás volt, Ilet Carat után nehéz lesz újat mutatni nekünk. Hova fog ez vezetni?
Carlislie-ből indul a Fig-Tree-Drive, ami az utikönyv szerint egy nagyon kellemes kiránduló út. Buszjárat hiányában gyalog tettük meg a 8 km-es távot. Utunk banán és mango-ültetvényeken haladt keresztül, láthattuk, ahogy a helyiek a patakban mossák autóikat, a szomszédokkal barbeque-hoz készülődnek stb. A házak többsége kisméretű faház cölöpökön, rendezetlen, szemetes udvarral.
Közben sorban érkeztek a Atlanti-óceánt átszelő evezős(!) verseny résztvevői. Csöppnyi csónakokkal 1, 2 és 4 fős legénységekkel indultak el még november végén a kanári-szigetekről, és vitorlák nélkül, evezve keltek át az óceánon. Ez aztán sportteljesítmény! Az egyik csónakra nagybetűkkel írta gazdája: 58 nap evezés, köszönöm Istenem, hogy vége! | . |
22. nap, 2006.02.04. , Sherleys HeightsMa a közeli Sherleys Heights nevű dombon voltunk kirándulni. Különbőző nehézségű utak vezetnek a csúcsra, mi a legnehezebbet választottuk. Fő nehézséget a kaktuszok által elhullatott dobócsillagok okozták, amik a kemény túracipőm talpán is könnyedén áthatoltak és szurták a talpamat.
Az út klassz szakadékok, változatos növények és kecskék között vezetett.. | . |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
