| 2025.05.10 - -0001.11.30 »» 3/4 oldal »»
| | ...folytatás az előző oldalról |
26. nap, 2025.06.04. , Nosi IranjaReggel átálltunk a sziget védetebb oldalára, ahova egy sor zátonyon kellett átmennünk. Szerencsére elég mély volt a víz, és láttuk, hogy egy másik katamarán az előző nap ott horgonyzott.
Egy turistás sziget, szép kilátással a két szigetet összekötő homokpadra. Apálykor a homokpadon át lehet sétálni a másik szigetre, mely a teknősök tojáslerakó helye. Mire felértünk a kilátóba egy sor szuvenír áruson jutottunk keresztül. Mire visszaértünk a tengerpartra megéheztünk. Az egyik étteremben ebédeltünk. És megint terülj-terülj asztalkámat varázsoltak elénk (35 000 aryari volt egy személyre, de csak két adagot kértünk, a víz még egy 10-es volt).
Hiába turistás a sziget, a helyiek zavartalanul halásznak a vízben. Egy csapat veri a vizet az egyik oldalon, hajtják a halakat, a másik oldalon levő kifeszített hálóba. |
27. nap, 2025.06.05. , Honey BayHoney Bay vagy Honey River, nem véletlenül nevezik így a hajósok. Ahogy lehorgonyoztunk, már jöttek is a helyi faluból a kenukkal, hogy mézet adjanak el nekünk (30 000 aryari volt egy liter). Végül az iskola igazgatótól vettünk egy adagot. Később bementünk a faluba. Az iskolaigazgató megmutatta az iskolát, aki beszélt kicsit angolul. Johanna megkérdezte, hogy szerzik a mézet. Elmesélte, hogy a vadméhektől szerzik. Megkeresik a fát, tüzet raknak, a méhek elvonulnak, ők pedig kiszedik a mézet.
Az iskolában malgas nyelven és franciául tanulnak. Az épület mellett van egy másik épület is, melyben van egy könyvtár. A helyiek szárítják a halat és megmutatták, hogy tisztítják meg a rizst a héjtól. Egy nagy mozsárban verték hatalmas botokkal. Tyúkokat tartanak, de érdekes, hogy nem termesztenek semmit, Nosi Be-be mennek zöldségért, gyümölcsért. Lehet, hogy kevés a víz, vagy olyan a talaj, hogy nem tudnak, vagy csak egyszeren a halászathoz értenek. |
28. nap, 2025.06.06. , Játék a falubeli gyerekekkelDélután ismét partra mentünk, Johanna készített néhány karkötőt ajándékba, azoknak a gyerekeknek, akikekkel előző nap játszott. Mi is vittünk egy csomagot az iskolának, melyben ceruzák, kréták és Johanna megnt kirakói voltak. Ismét fogócskáztak a gyerekek. Visszatérve a hajónkra egy halász érkezett aki kalimarit adott el nekünk. . |
29. nap, 2025.06.07. , Mangrove túra - Nílusi krokodilok?Nem sokan tudják, de Madagaszkáron vannak nílusi krokodilok a folyókban. Ebben a folyóban már többen láttak krokodilokat. azt mondják mélyen fel menni a folyón és a mellékágakban lehet őket látni. Ezért mi felkerekedtünk kora reggel, hátha látunk belőlük, de a víz nagyon alacsony volt, mert apály volt, ezért sok mellékágba nem tudtunk felmenni. Néhány helyen le is voltak zárva és nemzeti park tábla volt kitéve, lehet hogy itt tanyáztak a krokodilok. Egy fél napos túra lett a kirándulásunkból, és krokodilok nélkül is nagyon izgalmas volt a mangrove világa a folyón. . |
30. nap, 2025.06.08. , Nosi Antany MoraRadama üdülő.. |
31. nap, 2025.06.09. , Nosi Antany Mora üdülője. |
32. nap, 2025.06.10. , Nosi LavaRengeteg medúza. . |
33. nap, 2025.06.11. , Kirándulás Nosi Lava-n, az egykori börtön szigetenÚttalan utakon feljutottunk a csúcsra. . |
35. nap, 2025.06.13. , Moramba öböl és a majomkenyérfák (baobab fák)Hajnalra 21 fokra hűlt le a levegő. Gyorsan körbekérdeztünk a Crater Bay fórumon, hogy mi a helyzet Madagaszkár többi részén, d mindenhol erős lehülést jeleztek a hajósok. Megyünk bele a télbe. Moramba öböl gyönyörűű látványt nyújt az afrikai majomkenyérfákkal. Vannak igencsak nagy példányok is közöttük. Partot érve egy helyi ember fogadott minket, aki egy kunyhót épített a parton. A kezében egy zsák érdekes gyümölcsöt tartott, aminek a héját már Nosi Lava szigetén láttuk elszórva, így tudtuk, hogy a helyiek fogyasztják, de mi nem ismertük. Vettünk tőle néhányat, 1000 aryariért darabját. Utólag kiderült, hogy ez a majom narancsnak vagy naval orange-nak nevezett helyi gyümölcs, melynek kemény a héja és belül sok magja van és citrusos az íze. A gyümölcs húsa ehető, a magja mérgező, azt nem szabad megenni.
A hajóhoz visszatérve egy helyi halász vitorlással találkoztunk, megkérdezték, hogy kérünk-e rákocskákat, azaz mutogatták, mert nem értjük a malagas nyelvet. Tőlük is vettünk egy kilót, így az ebédünk is megvolt. |
Folytatás a következő oldalon... |
| | |
|
