A bőséges reggelink után választhattunk, hogy visszatérünk a GreenWays kerékpárútra vagy folytatjuk tovább utunkat Siebenhirten-ből egyenesen kb 60 km-t levágva a GreenWays-ből (Siebenhirten felé le kellett térni róla). Az előbbit választottuk, mert találtunk egy másik kerékpárutat, a 912-est, mely az 5-ös úttal újra becsatlakozik a GreenWays-be az utolsó osztrák város, Laa után. Az első nagyobb emelkedőnk 388 méterre ment fel. Laa városa után, mikor újra a GreenWays-hez érkeztünk, kicsit megváltoztak az útviszonyok, kátyús, töredezett aszfalt lett, amin kicsit lelassultunk (a kereket is leengedtük az útviszonyokhoz). Ekkor már a nap is erősen sütött, de nem volt árnyék a termőterületeken keresztül haladva és az útmenti pici fák csak gombostűnyi árnyékot adtak. Eljutottunk egy kis tóhoz, ahol megebédeltünk, magunknak főztünk a gázmelegítőn.
Ebéd után a GreenWays út kicsit forgalmasabb lett, mert nincs külön biciklis sáv, mint az osztrákoknál, hanem az út kisforgalmú (néha nagyobb) kerékpárútnak kijelölt területeken halad keresztül. Itt pedig az autósok, úgy tűnt, hogy nem tartanak sebesség méréstől. A szél is erősödött, mely nehezítette a tekerést.
Utolsó emelkedőnk előtt betértünk egy biciklis bisztróba, ahol megismerkedtünk a helyi kólával, a kofala-val, mely egy csomó gyógynövényt tartalmaz, de a koffein tartalma magasabb, mint a kóláé. Ekkor még nem sejtettük, hogy szükségünk lesz erre az üzemanyagra. Elérkeztünk egy nemzeti parkhoz, Znojmo mellett, melyről sokat olvastunk azelőtt, és valóban gyönyörű. De itt olyan meredek volt a hegymenet és néhol sziklás, hogy tolni kellett a kerékpárjainkat (utólag láttuk egy térképen, hogy az emelkedő elkerülhető, de akkor az ember a parkot is elmulasztja). Nem is mentünk még a rekumbensekkel ilyen meredek emelkedőn. A szép park is és az emelkedő is nagy meglepetés volt. Félúton találtunk egy kis italozót egy szőlőültetvény mellett (a helyi hütte), ahol kellemes társaságra leltünk. Itt ment a borozgatás és mi is megkóstoltuk a helyi bort, mely nagyon zamatos és ízletes volt. Ezután folytatódott a meredek emelkedő, egészen 464 m magasságig. A hegytetőről megcsodáltuk az alattunk csobogó folyót, majd sietni kezdtünk a következő kempinghez, melyet Lukov-hoz jelölt a térkép, mert megdörrent az ég. Már az esőkabátjainkat sem volt időnk magunkra kapni, a gyors eső elkapott minket és bőrig áztunk. Lukov-nál kiderült, hogy a kemping bezárt (következő kemping kb 20 km-tel volt odébb), ezért egy szálláshelyet kerestünk gyorsan, mert a levegő is elkezdett lehűlni és fáztunk a vizes ruháinkban. A szálláshely tulajdonosát egy helyi étteremben leltük meg, ahol később megvacsoráztunk. A mai nap több emelkedőn vagyunk túl és 83.2 km-t tekertünk (701 m-t emelkedtünk és 478 m-t süllyedtünk). Változatos nap volt, sok eseménnyel.
